Nincsenek hozzászólások

Bemutatkozunk

Bekölce a megye északi részén, a Pétervásári domságon, a Bükk hegység nyugati oldalán, a Bekölce-patak völgyében, Ózdtól 16 km-re található község. Közúton közelíthető meg a legközelebbi vasútállomás a Füzesabony-Putnoki vasútvonalon Bélapátfalva. A legközelebbi városok: Ózd, Pétervására, Eger. Ez a település a Bekölce-patak melletti kisközség a hozzátartozó Baksatanyával.

Az éves csapadék 600-640 mm, az átlagos középhőmérséklet 8-8,5 oC, a napsütéses órák száma 1800-1900. A tengerszint feletti magasság közelítőleg 400 m. A Bekölce-patak a falun folyik át.

Növényzetét bükkösök, tölgyesek jellemzik, nagyvadak, madárfajok megtalálhatóak benne. Erdőterülete 53%. Talaja barna erdőtalaj.

Bekölce

Történelmi múlt

Bekölce eredetileg a hevesi várbirtokhoz tartozott, de határának negyedrésze belenyúlt Borsod vármegyébe. 1492-ben az egész falut Borsodhoz, 1546-ban pedig Heveshez csatolták az 1550-es török adóösszeírásban nem szerepelt. Ezután a borsodi egynegyed rész kivételével 200 éven keresztül Heves megyéhez, majd 1786-tól ismét Borsod megyéhez tartozott, végül 1807-ben az akkori törvény az egész falut Heves megyéhez csatolta.

Állítólag a Bél nemzetségből származó II. Mikó telepítette a falut 1381-ben. Az e nemzetségből származó Bekölczey család birtoka volt, melynek kihaltával 1484-ben Mátyás király a Czobor és a Farmosi családoknak adományozta. 1792-ben Bekewiche névalakban említették.

1549-ben köznemesek bírták, 1621-ben a Berenthe, Bodi, Bolya, 2 Csohaj, 2 Holló, 3 Horsó, 2 Possek vezetéknevű jobbágyok fizették a gabonadézsmát; 1629-ben a török és magyar földesuraknak egyaránt adóztak. 1625-ben Bellényi János volt a birtokos, aki három bekölcei kúriát és három jobbágytelket rokonának, Abafi Miklósnak adott át.

1670 körül a Lóczy, majd a Heflányi család is birtokos lett a faluban. Az Eger visszavételét követő évben, 1688-ban a dézsmalajstrom teljesen elpusztult falunak jelezte. A régió lakói 1692-ig visszaköltöztek, ekkor viszont a császári katonaság eltartására kiszabott adóterhek arra kényszerítették a lakosság jelentős részét. hogy ingó és ingatlan vagyontárgyaikat elhagyva az erdőkbe meneküljenek. 1696-ban 5 telkesgazda és 3 zsellér alkotta a falu népét.
Miután 1722 előtt a Bellényi család fiú ágon kihalt, Bellényi Zsigmond apai ági unokája, Petneházy Zsigmond, nagyapjától örökölt bekölcei és szúcsi birtokrészét Draskóczy Sámuelnek adta el. Ez utóbbi személy királyi adománylevelet szerzett, 1731-ben birtokába került az egész falu. Ettől kezdve a jobbágyság eltörléséig a fenti család volt Bekölce földesura.

Az új földesúr alatt a gazdák 1740-ig 9 forint füstpénzt ellenében az egész határt szabadon használhatták. Ekkor azonban a földesúr felállította majorüzemét, s robotra fogta a jobbágyait. Ettől kezdve 164 mérős majorsági szántóföldet és 20 szekér szénát adó rétet kellett megmunkálniuk. Az 1771. évi úrbérrendezés során a hevesi részt III. osztályúnak, a borsodi részt IV. osztályúnak minősítették. 1828 körül a lakók az Alföldre jártak részes aratásra, miután a sovány föld még a telkes gazdák részére sem termelte meg az évi kenyeret.

A földesúr 1843-ban indította el az úrbéri birtok és a közös legelő elkülönítését célzó bírósági eljárást. A jobbágyoknak minden egész telek után az úriszék 8 hold legelőt ítélt meg. A legelőre jogosult úrbéres házas zsellérek számát 25-ről 17-re csökkentették azzal, hogy a többi  8 csak házatlan zsellér. Így a telkesek, a kivételesek és a házas zsellérek összesen 225 kishold legelőt kaptak, de azt is az erdőben, meg a gyepen adták ki nekik. A földesúr 1858-ban megváltásként még 84 hold erdőt méretett ki részükre. Lakóinak száma 1786-ban 511 fő, 1869-ben 557 fő volt.

Az I. világháborúban 20 bekölcei lakos vesztette életét.
A lakosság száma 1930-ban 932 fő volt, a lakóházak száma 114-et tett ki. Magyar anyanyelvű lakosságának többsége római katolikus, egyházuk a balatoni anyaegyház fiókegyháza, híveinek száma 881. Baptista vallású 41, akik hitközsége a budapesti egyházhoz tartozott. A tanköteles gyermekek tanulása két tantermes, 2 tanerős iskolában, továbbá az általános továbbképzőben történt.

Bekölce

A lakosság közül őstermeléssel foglalkozott 385 fő, bányászatban dolgozott 17, iparban 2, kereskedelemben 9 fő, közszolgálatban 16 személyt foglalkoztattak, Az őstermelők közül 49 önálló mezőgazda, mezőgazdasági cseléd 62 és mezőgazdasági munkás 106 lakos volt.

A község határa 2390 kat. holdat tett ki, mely művelés szerint: szántó 1204 hold, kert 31, rét 133, legelő 365, erdő 596 és terméketlen terület 63 hektár volt. A birtokmegoszlás aránya: az 5-100 holdig terjedő birtokok kb. 1000 holdat foglaltak el, 3 birtok volt 200-1000 holdas, mely összesen 1310 holdat bírt a határból. A búzatermelés volt a legfőbb terményük, a zab, árpa, burgonya számított még jelentősebbnek.

Négy kereskedelmi egység látta el a lakosságot, köztük a Hangya Fogyasztási Szövetkezet. Négy kisiparosa volt a községnek, kik közül kettő egy segédet foglalkoztatott. 1946-ban alakult meg a Födműves Szövetkezet. A község orvosi feladatait a 3,5 km-re eső Egercsehi körorvosa látta el, a gyógyszertár is itt volt található. Egy szülésznő dolgozott a faluban. A községi bíró állt a falu élén.

1956. február 1-jén a község területe 2390 kat. hold volt. A népesség száma 1949. január 1-jén 1208, amelyből csak 26% foglalkozott mezőgazdasággal. Ekkor a 259 lakóházból 239 egylakásos volt; a 286 lakásból 79%-a egy szobából állt. 1955-ben egy kisipari termelőszövetkezet és 8 magán kisiparos volt a községben. 1956 elején a mezőgazdasági terület 2291 kat. holdat tett ki, melyből kollektív szektorban 1762, magántulajdonban 529 kat. hold volt. A községbe a villanyt 1946-ban vezették be.

Közigazgatási szerepköre többször változott, volt társközség, székhelyközség és önálló település. 1950. október 22-én önálló tanácsi községgé alakult, majd 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. 1997. január 1-jétől megszűnt a körjegyzőség, a település önállóvá vált.

2008.január 1-től körjegyzőségben működik.

A képviselő-testület 2008. október 10-én feloszlatta magát.

A 2008. december 20-i időközi választáson új képviselők kaptak bizalmat a választópolgároktól.

Dr. Horoghné dr.Németh Katalin polgármester
Dorkó Árpád alpolgármester Bekölce Akác u. 23.
Bozó István képviselő Béke út 238.
Csuhaj Marianna képviselő Béke út 200.
Dorkó Ferencné képviselő Május 1. u. 6/A.
Kiss Péter képviselő Béke út 188.
Kormosné Orosz Piroska képviselő Béke út 202.
Varga Ferenc képviselő Szabadság u. 12.

Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal a település szociális és kulturális életének fejlesztéséért tevékenykedik. A képviselő-testület elsődleges célja élhetőbb falu, turisztikai fejlesztés, a helyi munkahelyteremtés elősegítése, elősegíti a helyi vállalkozások erősödése révén a település gazdasági fejlődését, ezzel biztosítja lakosságmegtartó-képességét.

Bekölce

Településünk könnyen, jól megközelíthető. A környező települések földrajzi adottságai (Egerszalók, Eger, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Szarvaskő, Ózd) kiváló lehetőséget kínálnak rövidebb-hosszabb természetjárásra. Olyan történeti, kulturális és műemléki értékek találhatók ezen a területen, amelyek külön vonzerőt jelentenek e vidék számára. Településünk nemcsak természeti kincseivel vonzza a bel- és külföldi  látogatókat, működik polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár, lovastanya, szórakoztató egységek, továbbá kitűnő szállás és gasztronómiai lehetőségek várják a hosszabb-rövidebb időre idelátogató vendégeinket.
Ki kell emelni a térség természeti értékeit, erdeit, növény- és állatvilágát.

A rendezett, nyugalmat sugárzó települési arculat jellegzetes palóc képet vetít elénk.

A civil szervezetek jelentősen hozzájárulnak a kulturális programok színvonalas megrendezéséhez.
(Általános, hagyományos rendezvények: farsangi bál, nőnap, gyermeknap, falunap, szüreti felvonulás, adventi ünnepség, idősek napja, mikulásnap)

(Bekölce Magyarország egyik gyönyörű táján, a Bükk lábánál található. Megközelíthető autóval, autóbusszal Eger felől a 25-ös főúton, valamint vasúton. A vasútállomás a szomszédos Bélapátfalván található. Onnan kerékpárral, autóbusszal, illetve gyalogosan érhető el Községünk. )

Kulturális emlékek, látnivalók

Az 1777-ben használt községi pecsét címeralakja: vízszintesen fekvő ekevas, élével lefelé, alatta barázda, fölötte pedig csillag; körirata: Bekölcze. A községben lévő Benyiczky-kúriát az 1950-es években lebontották. Bekölce jellege szerint a Vőgyi- vagy Bekölce-patak mindkét partján elterülő, a főforgalmi utaktól 4-6 km-re eső település, melynek utcás jellege a XX. században alakult ki.

Római katolikus temploma 1836-ban épült, Mária tiszteletére. A falu fölött dombon fák között álló templom kőfallal kerített térségen álló, klasszicizáló, egyszerű építmény.

Bekölcén a népi építkezés vonásai az 1960. évi felmérés szerint a Béke út 32., 83., 86., 134. sz. alatti és Rákóczi u. 14. számú lakóházak alapján ismerhetők meg. Műemlék jellegű népi épületek a Béke u. 58., 78., és 110. sz. lakóházai.

A két világháborúban elhunytak emlékére emlékművet állítottak.

Bekölce

Szociológiai jellemzők

A népesség a településen 1960 és 1996 között harmadával csökkent, legnagyobb mértékben a ’60-as években fogyott a lélekszám. Ily módon a valamikor több mint 1200 lelket számláló község lakossága mára csak 850 fő körüli.

A lakónépesség száma, fő

1949:        1208
1960:        1237
1970:        1093
1980:        1014
1990:          895
1997:          847

Az idős korúak aránya növekszik: a munkaképes korúak és a fiatal korosztály naponta ingázik; az idős korosztály aránynövekedése összefügg a fiatalok tendenciaszerű elvándorlásával is. A cigány kisebbséghez 25 lakos tartozik. A népesség túlnyomó többsége római katolikus, 22 fő baptista vallású, ők imaházzal rendelkeznek a faluban; református vallásúak 16-an vannak.
Az alapellátást szolgáló intézmények jó színvonalon, átlagos felszereltséggel működnek. Az egészségügyi-szociális ellátás körében egy háziorvos, egy védőnő és az idősek klubja működik. A 2 tantermes általános iskolában 3 pedagógus közreműködésével alsó tagozatos oktatás folyik; az 1995/96. tanévben 37 gyermek járt ide, 22 közülük napközis ellátásban részesült. Az 5-8. osztályos tanulók Balatonba, Erecsehibe, Egerbe  járnak át iskolába. A középiskolai tanulmányokat a legtöbben a megyeszékhelyen, Egerben folytatják. A szabad idő eltöltésére sportpálya áll rendelkezésre. Az önkormányzati könyvtár 1500 kötettel várja az olvasókat.

A búcsút szeptember 8-án, Kisasszony napján tartják.

Infastruktúra, gazdaság

Bekölcén 7 utca és 321 családi ház található. A falukép az elmúlt években változott, modernebb lett. Néhány új lakás épült, új orvosi rendelő is felépítésre került. A közintézmények állapota közepes, az épületek kívül-belül felújítást igényelnek.

A község vezetékes ivóvízhálózattal rendelkezik. A 321 lakás közül 1995-ben 132 házon belül, a többi udvari kifolyó segítségével juthatott ivóvízhez; ezen kívül 29 közterületi kifolyó üzemeit a községben.

A gázhálózatot 1994-ben építették ki, a lakások ellátottsága 73%. A digitális telefonhálózat elkészítését az 1995. évre ütemezték, míg a szennyvízhálózat és a tisztítómű építését regionálisan, ezt követően tervezték. Jelenleg a lakásállomány több, mint négytizedében van telefon.

Mára a település teljes infrastrukturával ellátott.

Helybeli munkalehetőséget csak a mezőgazdasági ágazat biztosít. A Bükkalaja MgTSz felszámolásával új tulajdonba került a falu központjában található major; a község vezetésének elképzelései szerint itt nyári iskola létesíthető, s ezáltal fellendülhet az idegenforgalom is. A Bélapátfalva és Vidéke Takarékszövetkezet a helybéli pénzintézeti szolgáltatásokat biztosítja.

Jelenleg 1 9 egyéni vállalkozás működik a településen ( mezőgazdasági,  kereskedelmi és  szolgáltató besorolású).
A kereskedelmi ellátást 6 kiskereskedelmi bolt (ebből 4 élelmiszer jellegű) és 5 vendéglátóhely szolgálja.

A munkanélküliek száma 40-50 fő, mértéke megyeszinten is magas, 20%.

Fejlesztési elképzelések

Turisztikai központ létesítése, (túristaház, fitness terem, kávézó, kalandpark)
Halastó építése
Kézműves üzem létesítése
infrastrukturális hálózat fejlesztése
székely településsel testvérkapcsolat kiépítése

Civil szervezetek

Faluközösség Bekölce Fejlődéséért Egyesület
Kisiskolásokért Alapítvány
Bekölcei Nyugdíjasok Egyesülete
Bekölcei Mozgássérültek Egyesülete
Bekölcei Polgárőr Egyesület

Magánszálláshelyek biztosítják a turisták elhelyezését

Elérhetőség:

www.bekolce.hu

email.: bekolceph@bekolceph.t.online.hu
polgarmester@bekolceph.t-online.hu

Telefon: Polgármesteri Hivatal: (Tel./fax.:  36-486-033
Polgármester 36-585-101 (30-527-9944, 70-432-1476
Jegyző 36-585-006

Post a comment