Nincsenek hozzászólások

Bemutatkozunk

Bekölce a megye északi részén, a Pétervásári domságon, a Bükk hegység nyugati oldalán, a Bekölce-patak völgyében, Ózdtól 16 km-re található község. Közúton közelíthető meg a legközelebbi vasútállomás a Füzesabony-Putnoki vasútvonalon Bélapátfalva. A legközelebbi városok: Ózd, Pétervására, Eger. Ez a település a Bekölce-patak melletti kisközség a hozzátartozó Baksatanyával.

Az éves csapadék 600-640 mm, az átlagos középhőmérséklet 8-8,5 oC, a napsütéses órák száma 1800-1900. A tengerszint feletti magasság közelítőleg 400 m. A Bekölce-patak a falun folyik át.

Növényzetét bükkösök, tölgyesek jellemzik, nagyvadak, madárfajok megtalálhatóak benne. Erdőterülete 53%. Talaja barna erdőtalaj.

Bekölce

Történelmi múlt

Bekölce eredetileg a hevesi várbirtokhoz tartozott, de határának negyedrésze belenyúlt Borsod vármegyébe. 1492-ben az egész falut Borsodhoz, 1546-ban pedig Heveshez csatolták az 1550-es török adóösszeírásban nem szerepelt. Ezután a borsodi egynegyed rész kivételével 200 éven keresztül Heves megyéhez, majd 1786-tól ismét Borsod megyéhez tartozott, végül 1807-ben az akkori törvény az egész falut Heves megyéhez csatolta.

Állítólag a Bél nemzetségből származó II. Mikó telepítette a falut 1381-ben. Az e nemzetségből származó Bekölczey család birtoka volt, melynek kihaltával 1484-ben Mátyás király a Czobor és a Farmosi családoknak adományozta. 1792-ben Bekewiche névalakban említették.

1549-ben köznemesek bírták, 1621-ben a Berenthe, Bodi, Bolya, 2 Csohaj, 2 Holló, 3 Horsó, 2 Possek vezetéknevű jobbágyok fizették a gabonadézsmát; 1629-ben a török és magyar földesuraknak egyaránt adóztak. 1625-ben Bellényi János volt a birtokos, aki három bekölcei kúriát és három jobbágytelket rokonának, Abafi Miklósnak adott át.

1670 körül a Lóczy, majd a Heflányi család is birtokos lett a faluban. Az Eger visszavételét követő évben, 1688-ban a dézsmalajstrom teljesen elpusztult falunak jelezte. A régió lakói 1692-ig visszaköltöztek, ekkor viszont a császári katonaság eltartására kiszabott adóterhek arra kényszerítették a lakosság jelentős részét. hogy ingó és ingatlan vagyontárgyaikat elhagyva az erdőkbe meneküljenek. 1696-ban 5 telkesgazda és 3 zsellér alkotta a falu népét.
Miután 1722 előtt a Bellényi család fiú ágon kihalt, Bellényi Zsigmond apai ági unokája, Petneházy Zsigmond, nagyapjától örökölt bekölcei és szúcsi birtokrészét Draskóczy Sámuelnek adta el. Ez utóbbi személy királyi adománylevelet szerzett, 1731-ben birtokába került az egész falu. Ettől kezdve a jobbágyság eltörléséig a fenti család volt Bekölce földesura.

Az új földesúr alatt a gazdák 1740-ig 9 forint füstpénzt ellenében az egész határt szabadon használhatták. Ekkor azonban a földesúr felállította majorüzemét, s robotra fogta a jobbágyait. Ettől kezdve 164 mérős majorsági szántóföldet és 20 szekér szénát adó rétet kellett megmunkálniuk. Az 1771. évi úrbérrendezés során a hevesi részt III. osztályúnak, a borsodi részt IV. osztályúnak minősítették. 1828 körül a lakók az Alföldre jártak részes aratásra, miután a sovány föld még a telkes gazdák részére sem termelte meg az évi kenyeret.

A földesúr 1843-ban indította el az úrbéri birtok és a közös legelő elkülönítését célzó bírósági eljárást. A jobbágyoknak minden egész telek után az úriszék 8 hold legelőt ítélt meg. A legelőre jogosult úrbéres házas zsellérek számát 25-ről 17-re csökkentették azzal, hogy a többi  8 csak házatlan zsellér. Így a telkesek, a kivételesek és a házas zsellérek összesen 225 kishold legelőt kaptak, de azt is az erdőben, meg a gyepen adták ki nekik. A földesúr 1858-ban megváltásként még 84 hold erdőt méretett ki részükre. Lakóinak száma 1786-ban 511 fő, 1869-ben 557 fő volt.

Az I. világháborúban 20 bekölcei lakos vesztette életét.
A lakosság száma 1930-ban 932 fő volt, a lakóházak száma 114-et tett ki. Magyar anyanyelvű lakosságának többsége római katolikus, egyházuk a balatoni anyaegyház fiókegyháza, híveinek száma 881. Baptista vallású 41, akik hitközsége a budapesti egyházhoz tartozott. A tanköteles gyermekek tanulása két tantermes, 2 tanerős iskolában, továbbá az általános továbbképzőben történt.

Bekölce

A lakosság közül őstermeléssel foglalkozott 385 fő, bányászatban dolgozott 17, iparban 2, kereskedelemben 9 fő, közszolgálatban 16 személyt foglalkoztattak, Az őstermelők közül 49 önálló mezőgazda, mezőgazdasági cseléd 62 és mezőgazdasági munkás 106 lakos volt.

A község határa 2390 kat. holdat tett ki, mely művelés szerint: szántó 1204 hold, kert 31, rét 133, legelő 365, erdő 596 és terméketlen terület 63 hektár volt. A birtokmegoszlás aránya: az 5-100 holdig terjedő birtokok kb. 1000 holdat foglaltak el, 3 birtok volt 200-1000 holdas, mely összesen 1310 holdat bírt a határból. A búzatermelés volt a legfőbb terményük, a zab, árpa, burgonya számított még jelentősebbnek.

Négy kereskedelmi egység látta el a lakosságot, köztük a Hangya Fogyasztási Szövetkezet. Négy kisiparosa volt a községnek, kik közül kettő egy segédet foglalkoztatott. 1946-ban alakult meg a Födműves Szövetkezet. A község orvosi feladatait a 3,5 km-re eső Egercsehi körorvosa látta el, a gyógyszertár is itt volt található. Egy szülésznő dolgozott a faluban. A községi bíró állt a falu élén.

1956. február 1-jén a község területe 2390 kat. hold volt. A népesség száma 1949. január 1-jén 1208, amelyből csak 26% foglalkozott mezőgazdasággal. Ekkor a 259 lakóházból 239 egylakásos volt; a 286 lakásból 79%-a egy szobából állt. 1955-ben egy kisipari termelőszövetkezet és 8 magán kisiparos volt a községben. 1956 elején a mezőgazdasági terület 2291 kat. holdat tett ki, melyből kollektív szektorban 1762, magántulajdonban 529 kat. hold volt. A községbe a villanyt 1946-ban vezették be.

Közigazgatási szerepköre többször változott, volt társközség, székhelyközség és önálló település. 1950. október 22-én önálló tanácsi községgé alakult, majd 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. 1997. január 1-jétől megszűnt a körjegyzőség, a település önállóvá vált.

2008.január 1-től körjegyzőségben működik.

A képviselő-testület 2008. október 10-én feloszlatta magát.

A 2008. december 20-i időközi választáson új képviselők kaptak bizalmat a választópolgároktól.

Dr. Horoghné dr.Németh Katalin polgármester
Dorkó Árpád alpolgármester Bekölce Akác u. 23.
Bozó István képviselő Béke út 238.
Csuhaj Marianna képviselő Béke út 200.
Dorkó Ferencné képviselő Május 1. u. 6/A.
Kiss Péter képviselő Béke út 188.
Kormosné Orosz Piroska képviselő Béke út 202.
Varga Ferenc képviselő Szabadság u. 12.

Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal a település szociális és kulturális életének fejlesztéséért tevékenykedik. A képviselő-testület elsődleges célja élhetőbb falu, turisztikai fejlesztés, a helyi munkahelyteremtés elősegítése, elősegíti a helyi vállalkozások erősödése révén a település gazdasági fejlődését, ezzel biztosítja lakosságmegtartó-képességét.

Bekölce

Településünk könnyen, jól megközelíthető. A környező települések földrajzi adottságai (Egerszalók, Eger, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Szarvaskő, Ózd) kiváló lehetőséget kínálnak rövidebb-hosszabb természetjárásra. Olyan történeti, kulturális és műemléki értékek találhatók ezen a területen, amelyek külön vonzerőt jelentenek e vidék számára. Településünk nemcsak természeti kincseivel vonzza a bel- és külföldi  látogatókat, működik polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár, lovastanya, szórakoztató egységek, továbbá kitűnő szállás és gasztronómiai lehetőségek várják a hosszabb-rövidebb időre idelátogató vendégeinket.
Ki kell emelni a térség természeti értékeit, erdeit, növény- és állatvilágát.

A rendezett, nyugalmat sugárzó települési arculat jellegzetes palóc képet vetít elénk.

A civil szervezetek jelentősen hozzájárulnak a kulturális programok színvonalas megrendezéséhez.
(Általános, hagyományos rendezvények: farsangi bál, nőnap, gyermeknap, falunap, szüreti felvonulás, adventi ünnepség, idősek napja, mikulásnap)

(Bekölce Magyarország egyik gyönyörű táján, a Bükk lábánál található. Megközelíthető autóval, autóbusszal Eger felől a 25-ös főúton, valamint vasúton. A vasútállomás a szomszédos Bélapátfalván található. Onnan kerékpárral, autóbusszal, illetve gyalogosan érhető el Községünk. )

Kulturális emlékek, látnivalók

Az 1777-ben használt községi pecsét címeralakja: vízszintesen fekvő ekevas, élével lefelé, alatta barázda, fölötte pedig csillag; körirata: Bekölcze. A községben lévő Benyiczky-kúriát az 1950-es években lebontották. Bekölce jellege szerint a Vőgyi- vagy Bekölce-patak mindkét partján elterülő, a főforgalmi utaktól 4-6 km-re eső település, melynek utcás jellege a XX. században alakult ki.

Római katolikus temploma 1836-ban épült, Mária tiszteletére. A falu fölött dombon fák között álló templom kőfallal kerített térségen álló, klasszicizáló, egyszerű építmény.

Bekölcén a népi építkezés vonásai az 1960. évi felmérés szerint a Béke út 32., 83., 86., 134. sz. alatti és Rákóczi u. 14. számú lakóházak alapján ismerhetők meg. Műemlék jellegű népi épületek a Béke u. 58., 78., és 110. sz. lakóházai.

A két világháborúban elhunytak emlékére emlékművet állítottak.

Bekölce

Szociológiai jellemzők

A népesség a településen 1960 és 1996 között harmadával csökkent, legnagyobb mértékben a ’60-as években fogyott a lélekszám. Ily módon a valamikor több mint 1200 lelket számláló község lakossága mára csak 850 fő körüli.

A lakónépesség száma, fő

1949:        1208
1960:        1237
1970:        1093
1980:        1014
1990:          895
1997:          847

Az idős korúak aránya növekszik: a munkaképes korúak és a fiatal korosztály naponta ingázik; az idős korosztály aránynövekedése összefügg a fiatalok tendenciaszerű elvándorlásával is. A cigány kisebbséghez 25 lakos tartozik. A népesség túlnyomó többsége római katolikus, 22 fő baptista vallású, ők imaházzal rendelkeznek a faluban; református vallásúak 16-an vannak.
Az alapellátást szolgáló intézmények jó színvonalon, átlagos felszereltséggel működnek. Az egészségügyi-szociális ellátás körében egy háziorvos, egy védőnő és az idősek klubja működik. A 2 tantermes általános iskolában 3 pedagógus közreműködésével alsó tagozatos oktatás folyik; az 1995/96. tanévben 37 gyermek járt ide, 22 közülük napközis ellátásban részesült. Az 5-8. osztályos tanulók Balatonba, Egercsehibe, Egerbe  járnak át iskolába. A középiskolai tanulmányokat a legtöbben a megyeszékhelyen, Egerben folytatják. A szabad idő eltöltésére sportpálya áll rendelkezésre. Az önkormányzati könyvtár 1500 kötettel várja az olvasókat.

A búcsút szeptember 8-án, Kisasszony napján tartják.

Infastruktúra, gazdaság

Bekölcén 7 utca és 321 családi ház található. A falukép az elmúlt években változott, modernebb lett. Néhány új lakás épült, új orvosi rendelő is felépítésre került. A közintézmények állapota közepes, az épületek kívül-belül felújítást igényelnek.

A község vezetékes ivóvízhálózattal rendelkezik. A 321 lakás közül 1995-ben 132 házon belül, a többi udvari kifolyó segítségével juthatott ivóvízhez; ezen kívül 29 közterületi kifolyó üzemeit a községben.

A gázhálózatot 1994-ben építették ki, a lakások ellátottsága 73%. A digitális telefonhálózat elkészítését az 1995. évre ütemezték, míg a szennyvízhálózat és a tisztítómű építését regionálisan, ezt követően tervezték. Jelenleg a lakásállomány több, mint négytizedében van telefon.

Mára a település teljes infrastruktúrával ellátott.

Helybeli munkalehetőséget csak a mezőgazdasági ágazat biztosít. A Bükkalaja MgTSz felszámolásával új tulajdonba került a falu központjában található major; a község vezetésének elképzelései szerint itt nyári iskola létesíthető, s ezáltal fellendülhet az idegenforgalom is. A Bélapátfalva és Vidéke Takarékszövetkezet a helybéli pénzintézeti szolgáltatásokat biztosítja.

Jelenleg 1 9 egyéni vállalkozás működik a településen ( mezőgazdasági,  kereskedelmi és  szolgáltató besorolású).
A kereskedelmi ellátást 6 kiskereskedelmi bolt (ebből 4 élelmiszer jellegű) és 5 vendéglátóhely szolgálja.

A munkanélküliek száma 40-50 fő, mértéke megyeszinten is magas, 20%.

Fejlesztési elképzelések

Turisztikai központ létesítése, (túristaház, kávézó, kalandpark)
Halastó építése
Kézműves üzem létesítése
infrastrukturális hálózat fejlesztése
székely településsel testvérkapcsolat kiépítése

Civil szervezetek

 

Magánszálláshelyek biztosítják a turisták elhelyezését

Elérhetőség:

www.bekolce.hu

email.: bekolceph@gmail.com

Telefon: Polgármesteri Hivatal: Tel..:  36-787-791
Polgármester 36/485-563

Post a comment